Horse-World

Ez az oldal tartalmaz minden lovakkal kapcsolatos tudnivalót, úgyhogy aki egy kicsit is szereti a lovakat, annak itt a helye :)

eohippus.jpg

Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de a ma élő háziló legrégebbi, ismert őse a legkevésbé sem hasonlít ma élő utódjára: e kis termetű állat mellső lábán négy, hátsó lábán három ujj volt. Az Eohippus, a ,,hajnalpír lova" körülbelül 50-60 millió évvel ezelőtt élt észak- amerikában, de Európában és Ázsiában is  előfordult egy hozzá nagyon hasonló ősló, a Hyracotherium.hyracotherium.jpg

Az apró termetű őslovacska kezdetben az erdőkben élt, ahol különféle növényekkel táplálkozott. Hosszú idő elteltével azonban alaposan megváltozott az éghajlat. Az erdők lassanként kiszáradtak. Helyüket fűvel borított puszták, sztyeppék vették át, melyeken alig volt fa. Csak azok a fajok maradtak életben, amelyek tudtak ehhez a környezethez alkalmazkodni. A lovak őseinek elsősorban a kemény pusztai fűhöz kellett alkalmazkodniuk. Ettől megváltozott az állatok fogazata. A kietlen pusztákon azonban az állatoknak nem volt hol  elbújniuk, így csak a lábukra hagyatkozhattak. Hogy gyorsabban tudjanak futni, lábujjaik visszafejlődtek, végül csak a kemény szaruréteggel körülvett középső ujj maradt meg. Testük is megnőtt. A változás során voltak közbülső fajták is, mint például: Mesohippus, és a Pliohippus, végül kialakultak az egyujjú állatok.

mesohippus.jpgpliohippus.jpg

szamar.jpgzebra.jpg

Ebbe a csoportba tartozik a ló ( latinul: Equus caballus ), a szamár, a vadszamár, a zebra és az öszvér is. 

A napjainkban ismert háziló az őslovaktól származik. A házi lovak ősét 1878-ban egy orosz kutatóexpedíció fedezte fel újra. Az állatot Nyikolaj Przsewalszkijról, az expedíció vezetőjéről nevezték el przsewalszki vadlónak. 

przsewalszkij_vadlovak2.jpgprzsewalszkij_vadlo1.jpg

Ez a lóféle nemcsak Ázsiában, de Európa számos vidékén is elterjedt. A vöröses- sárgásbarna színű vadlovak alig nagyobbak egy póninál, és meglehetősen zömök a testük. Jellegzetességük, hogy a gerincük mentén egy sötét csík, úgynevezett hátszíj fut végig. Jellemző még rájuk az álló sörény és  a világosabb, ,,lisztes" pofa. Utoljára az ötvenes években láttak vadon élő przsewalszki lovat.

Kezdetben az emberek csak azért tartottak lovakat, hogy mindig kellő hústartalékuk legyen. A nőstény lovaknak, a kancáknak a tejét is szívesen itták. Ezután rájöttek, hogy a lovak sokkal alkalmasabbak teherszállításra, mint a kutyák vagy az ökrök. A rakományt vagy a lovak hátára, vagy rudakból készült szánokra pakolták. A rudakat a ló nyakához erősítették, és a közéjük kifeszített állatbőrre tették a rakományt. A kőkorszak vége felé Európában és Ázsiában elterjedt a kerék és a szekér, így a lovak nehezebb terhet is el tudtak húzni.

A kocsik elé befogott lovakat általában egy lovas irányította. A lovaglás legelső tárgyi emléke, egy csontmetszet csaknem ötezer évvel ezlőtt keletkezett. 

Hosszabb utakra azonban csak később kezdték el széles körben is használni a lovat.

A ló békés felhasználásának korszaka körülbelül Kr. e. 2000 táján ért véget. Ekkor jelentek me ugyanis a Közel-Keleten az első harci szekerek.

Körülbelül Kr. e. 1 évezred elejétől kezdve fokozatosan a gyorsabb és mozgékonyabb lovas harcosok szorították ki a harci kocsikat. A lovas harcmodor legelőször az Európa és Ázsia füves sztyeppéin élő  nomádok között terjedt el, ők ugyanis csak lóháton tudták követni hatalmas nyájaikat és méneseiket. Mivel azonban a legelők egy idő után kimerültek, kemény harcokban kellett megvívni az új területekért.A harcosok szőrén ülték meg a lovat, s közben íjjal és nyíllal gyengítették az ellenfeleiket.

Az európai udvarokban egészen a 16. századig rendeztek lovagi tornákat. A lovagok szigorú szabályok szerint harcoltak. Néha egész seregnyi lovag csapott össze, és megpróbálták egymást kilökni a nyeregből. A lovaiktól azt várták el, hogy ellenállás nélkül törjenek előre és attól se riadjanak vissza, hogy összeütközzenek az ellenfél és annak lovával is. Ettől a lovak gyakran agresszívvá váltak.

Amikor az európaiak és az ázsiaiak az első vadlovakat megszelidítették, az amerikai szárazföldön azok már rég kihaltak. Itt akkor láttal először lovat, amikor Kolumbusz Kristóf második útja során 1494-ben partra szállt a Karib-szigeteken. Az indiánok óriási tisztelettel nézték a számukra ismeretlen állatokat, a lovasokat pedig kezdetben természetfölötti lényeknek vélték. Az indiánok azonban hamar rájöttek, hogy a ló ugyanolyan állat, mint a többi, s gyakran befogták a musztángnak nevezett, elvadult állatokat, melyek a gyarmatosítóktól szöktek meg. Megtanultak lovagolni és holmijukat is a lovakkal  vontatták. A lovak nemcsak a bölényvadászatra kísérték el az indiánokat, de a háborúkba, és a fehérek elleni hadjáratokba is.

indian1.jpgindian2.jpg

Sokan azt gondolják, hogy az amerikai musztángok valódi vadlovak, hiszen még ma is jórészt teljesen szabadon élnek. A musztángok azonban nem az őslovak leszármazottai, hanem elsősorban spanyol, portugál, angol, és holland hódítók elvadult háziállatai.

musztang2.jpgmusztangok.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 33
Heti: 178
Havi: 535
Össz.: 97 982

Látogatottság növelés
Oldal: A lovak eredete
Horse-World - © 2008 - 2019 - horse-world.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »