Horse-World

Díjlovaglás:

Amikor valaki a díjlovaglás mellett dönt, az idomítás lesz a fő célja. Már nem a külső dolgok mozgatják a lovast, hanem az eltökéltség, hogy a ló a legbonyolultabb követelményeknek is eleget tegyen. 

Az edzés során a lovas  saját ízlésének megfelelő ruhát visel. Többnyire a ló lábát is bepólyálják, hogy elkerüljék a sérüléseket. Előfordulhat ugyanis, hogy a ló elvéti a ritmust, és megrúgja a saját lábát. 

A versenyeken előírás a megfelelő öltözet. Díjlovagláshoz kötelező a fehér nadrág, fekete csizma, frakk és cilinder. Az a cél, hogy a lovas legalább olyan elegáns látvány nyújtson, mint a lova. Az állat sörényét ilyenkor befonják, hogy jobban érvényesüljön a nyak vonala, és a bírák jobban lássák az esetleges hibákat. 

A vizsgafeladatok során a lovas arra törekszik, hogy kihozza lovából a legjobbat. A gyakorlatok itt kötelezőek, és minden induló számára azonosak. A bírák így jobban össze tudják hasonlítani a versenyzők teljesítményét. 

A vesenyzők számára az erdményhirdetés a legizgalmasabb pillanat, főleg, ha ló és lovasa jól szerepelt. Pontot kapnak a gyakorlati kivitelezésre és az összhatásra. Természetesen az győz, aki a legtöbb pontot kapta, és az eredményhirdetést követő tiszteletkörön ő vezetheti a lovasokat sorát. 

Díjugratás:

A díjugratás vitatható sportág, mert ellentmond a ló természetes mozgásának. A modern lótenyésztés viszont olyan állatokat nevelt, akik alig várják, hogy valamilyen akadályt átugorhassanak. Ha meglátnak egyet, lendületet vesznek, és önként megcélozzák azt. 

A sikeres versenyzéshez nem elég, ha a ló jól ugrik. Elengedhetetlen, hogy mozgékony, gyors, jól lovagolható legyen, és tökéletesen megbízzon a lovasában. Ha a lovas kiválóan lovagol, és jó szemmértékkel tudja felmérni a távolságot, erdményes párost alkothatnak az ellenfelekkel szemben.

Ugrés közben a lovas tehermentesíti a lovat, mert együtt mozog az állattal. Felsőtestét kiemeli a nyeregből, és előredől, hogy a kezével követni tudja a ló nyakának előrenyúlását. 

A díjugratók szerint csak a repülés jobb érzés. Amikor egy ló kettős akadály elé kerül, magasságban 150, szélességében pedig 165 cm-t kell leküzdenie. Magasugrást igényel a fal, távolugrást a vizesárok, és szintugrást a sánc.

A díjugratásra készülni más, mint a díjlovaglásra. A sérülések elkerülése érdekében a ló versenyen is viselhet boka vagy ínvédőt, és a kantár is megengedett. A lovas rövid piros vagy fekete, esetenként zöld, kék vagy szürke zakót hord, és a versenyen kötelező a lovaglósisak használata. 

Military:

A lovaglás csúcsa a military verseny. Embernek és lónak egyformán magas szinten kell értenie a díjlovagláshoz, a díjugratáshoz és a tereplovagláshoz. 

A hosszú military verseny első napján a ló idomítottságát és a lovas képzettségét vizsgálják,mert a korábbi feladatoknak ez az előfeltétele. 

A második nap a legfontosabb és a legnehezebb. A lótól galopp-és ugrókészséget, fegyelmet és állóképességet követel. Bátorságra és feltétlen bizalomra is szükség van, mert ezek híján az állat nem tudja leküzdeni a terepakadályokat. 

Az első három szakasz teljesítése után  többnyire tízperces kényszerpihenő következik. Ilyenkor az állatorvos megvizsgálja a lovat, hogy egyáltalán folytathatja-e a versenyt a legnehezebb terepszakaszon. Ha az állat kondíciója nem bírja a megpróbáltatásokat, súlyosan megsérülhet az akadályoknál. 

Ha az állatorvos tovább engedi a lovat, a versenyzők megkezdhetik a tereplovaglás legnehezebb szakaszát, a terep-akadályversenyt, amelynek hossza 3,6-7,4 km is lehet. A terepen legfeljebb 30-45 akadály helyeznek el. Itt nagy a balesetveszély, mert a terepakadály felépítése erős, nem dől le, ha a ló beleütközik. 

Lóverseny:

A lóversenyzés a lovassportok legrégebbi változata. A lóverseny bölcsőjének az angliai New Market számít. Ez a kis település vált az angol telivér tenyésztésének központjává. Ezek a nemes állatok a világ leggyorsabb lovai. A 17. század elején New Marketban rendezték az első galoppversenyt. Világviszonylatban az Egyesült Államokban a legkedveltebb a galopp, még a futballt is megelőzi. 

Valamennyi versenyistállónak megvan a maga színe, amelyet a zsokék a sisakjukon és a mezükön viselnek, így verseny közben, nagy távolságról is be lehet őket azonosítani. Megfelelő képzés után bárki lehet zsoké aki tehetséges és alkatilag rátermedt. A zsokék azért állnak a kengyelben, hogy tehermentesítsék a lovat, és csökentsék a légellenállást. 

A verseny előtt a lovakat kivezetik a járatóba, ahol a nézők nyereg nélkül is megfigyelhetik a mozgásukat. Ezután a lovakat felnyergelik. A versennyereg sokkal kisebb, mint a hagyományos nyereg, Ezután a zsokék is nyeregbe szállnak. Ők is kicsik és pehelykönnyűek. 

A verseny előtt a lovak galoppkört tesznek. Ez az utolsó alkalom, hogy a nézők eldöntsék, melyik ló nyeri a versenyt. Amikor a lovak bemennek a startgépbe, az első ajtók egyszerre kinyílnak, és a lovak kilőhetnek.

Amikor a mezőny elstartol, a nézők egyre izgtottabbá válnak. A zsokét és a nyerget is megmérik a verseny előtt, hogy ellenőrizzék, minden szabályos volt-e.

Lovaspóló:

A lovaspóló játék és verseny egyben. Laikusként azt is lehetne mondani, hogy ez a "lovashoki", hiszen a játékosok lovon ülve, ütő segítségével próbálják az ellenfél kapujába juttatni a labdát. Két négyfős csoport méri össze a tudását és az ügyességét. 

Lovasonként legalább két, de inkább több pónira van szükség. Egy menet hét és fél percig tart csupán, de ennyi idő alatt a ló annyira kimerül, hogy le kell cserélni. Egy meccs négy-öt menetből áll, tehát a játékosoknak több friss lovat kell biztosítani. Ezért maradt a lovaspóló a felső tízezer szórakozása. 

A lovas felszerelésén is látszik, hogy a póló nem  veszélytelen sport. A fejsérülésektől védő sisakon rács található, hogy a repülő labdától megóvja a játékos arcát. Kötelező a térdvédő is, mert az ütő is komoly sérüléseket okozhat. 

A lovaspólósoknál alapkövetelmény a kitűnő lovagás, a ló ismerete, a kölcsönös bizalom ember és állat között. Ezenfelül labdaérzékre, ügyességre és gyors reflexre is szükség van.

Ez a sport Argentínában a legnépszerűbb, és itt tenyésztik a legjobb pólópónikat.

A játékszabályoknak megfelelően a ló lábát ínvédővel és fáslival védik,de a farkát is fel kell kötni, nehogy beleakadjon az ütő, és lehúzza a lovast a nyeregből. Kizárólag a bírák lovainak nincs felkötve a farka. 

Western:

A western versenyek legrégebbi változata a rodeó.

A marhacsordák terelői olyan feladatokban mérik össze ügyességüket és tudásukat, amelyeket mindennapi munkájuk során is végeztek. A győztesre fogadásokat kötöttek. 

A barrel racing, a hordóverseny- amely a cowgirlök (vadnyugati lányok) versenyszáma -a lovas és a ló gyorsaságát és ügyességét teszi próbára. Háromszög alakban három hordót állítanak fel, és ily módon a versenypályát is kijelölik. A hordókat gyors iramban és a lehető legszűkebben kell kerülgetni. A leggyorsabb lovas nyeri a versenyt. 

A steer wrestling vagy bull doging során valamennyi cowboy bemutathatja, hogy férfi a javából. Egy fiatal bikát kell ugyanis a földre teperni. Az ösztökélők, a hazerek szorosan az állat mellett lovagolnak, és arra kényszerítik, hogy viszonylag egyenes vonalban fusson. A wrestler, a birkózó oldalra csúszik a nyeregben, és megcélozza a menekülő bikát. A birkózó a megfelelő pillanatban elengedi a nyeregkápát, és a bikára veti magát. Megragadja az állat szarvát és a földre teperi. 

A pole bending egyfajta lovasszlalom, amikor a lovas sorba állított rudak között kanyarogva teszi meg a kitűzött távot. Ez az a sportág, ahol a legtöbb női lovassal találkozhatunk. Csak az nyerhet, aki tökéletesen együtt mozog a lovával. 

A team roping a rodeó egyetlen páros száma. Az egyik lovas a bikát a szarvánál, a másik a lábánál célozza meg. 

Western pleasure annak a versenyszámnak az elnevezése, amelynek során az alapjármódokat és a ló fegyelmezettségét értékelik. 

A western pleasure ellentéte a western horsemanship, amelynek során nem a lovat, hanem a lovast ítélik meg. Osztályozzák az ülést, a tartást, a segítségeket, azok feltűnő vagy szinte láthatatlan voltát és pontosságát, de a megjelenést  és a ruházatot is. 

A közönség számára látványos, a haladó versenylovasok körében pedig nagyon népszerű a reining. A vadnyugati sportág királynőjének tartják, mivel mindvégig - hol gyors, hol lassú - vágtában hajtják végre a feladatokat, lehetőleg laza szárral. A nézők a forgásokért rajonganak. Ilyen például a spins, amikor a ló többször egymás után megfordul a hátsó lába körül. 

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat