Melegvérű lófajták:
Akhal-tekini:
Kialakulás:
Egyesek szerint az akhal-tekini legalább 3000 éves múltra tekint vissza, az egyik legrégibb fajta a világon. Közép- Ázsiában, a mai Türkmenisztán területén élő nomád törzsek nagy becsben tartották a szívós lovakat. Egy olyan lóról van szó, amely lemény sivatagi környezetben, kevés élelemmel, és szélsőséges időjárási viszonyok közt is megélt. 1881-ben Türkmenisztán az Orosz Birodalom részévé vált, ettől kezdve Oroszországban tenyésztették a fajtát. Elnevezése az egykoron az Akhal-oázis környékén élő teke nevű türkmén népcsoportra utal. Manapság az akhal-tekinit kiváló sportlóként tartjál számon.
Jellemzők:
Mandula alakú szem. Aranyosan, fémesen csillogó szőrzet, amely lehet: pej, szürke, fekete, fakó, sárga. Mozgása lapos, nem túl lebegő.
Használat: díjugratás, díjlovaglás, távlovaglás.
Marmagasság: kb. 157 cm
Származási hely: Türkmenisztán, Ázsia
Vérmérséklet: "egygazdás" lónak tartják. Hűséges, de ha valamit nem akar megtenni, csökönyös is tud lenni.
Andalúz:
Kialakulás:
Az andalúz a világ egyik legrégibb lófajtája. Pura raza espanolaként is ismerik, ami azt jelenti: "tiszta vérű spanyol ló". Az Ibériai- félsziget -ahol Spanyolország is található- az ibériai ló lakóhelye volt. Az ókori görögök és rómaiak idején a legjobb csatalónak az ibériai lovat tartották. A spanyolországi Andalúziáról elnevezett andalúz fajta továbbvitte az egykori bátor lovak örökségét. Az elegáns, akciós mozgásáról ismert fajta bikaviadalokon és klasszikus magasiskolákban szerepelt. Sok lófajta kialakulására nagy hatással volt.
Jellemzők:
Elegáns, magas, akciós mozgás.
Használat: díjlovaglás, klasszikus lovaglás, hobbilovaglás.
Marmagasság: 155-162 cm
Származási hely: Spanyolország, Európa
Vérmérséklet: bátor és élénk, mégis kedves és könnyen kezelhető.
Angol telivér:
Kialakulás:
Vannak, akik minden tisztavérű lovat telivérnek neveznek, ez azonban tévedés. Csak az angol telivér nevű fajtát illethetjük a telivér elnevezéssel. Ez a fajta a 17. században alakult ki Angliában, s három fajtaalapító méntől: Byerley Turktől, Darley Arabiantől és Godolphin Arabiantől eredeztethetjük. A három arab mén a Közel-Keletről került Angliába; az angol vesenyló-állományt fedeztették velük. A keresztezések révén kialakult telivér örökre megváltoztatta a lóvesenyek világát, mivel a fajtát a gyorsaságra szelektálták. A telivér kiváló sportló, a lovassportok világában is megállja a helyét, ezenfelül sok fajta kialakulásában is szerepet játszott.
Jellemzők:
Rendkívül sokoldalú, nagyon intelligens. Hosszú távon is gyors.
Használat: lóverseny (galopp), akadályverseny, díjugratás, military, lovaspóló, vadászlovaglás, bemutatók és hobbilovaglás.
Marmagasság: 160-170 cm
Származási hely: Anglia, Európa
Vérmérséklet: élénk és bátor, okos és készséges.
Appaloosa:
Kialakulás:
A színes appaloosa népszerű amerikai fajta, ugyanakkor a kínai művészetben már az időszámításunk előtti 5. században is ábrázoltak appaloosa pöttyös lovakat. Pöttyös lovak a spanyol hódítás idején kerültek be az Újvilágba, valamikor a 17. század környékén. Néhány ezek közül elszabadult, vagy idegen kézre került. Az 1700-as évek elején az északnyugat-amerikai népörszi törzs tagjai szereztek néhány pöttyös lovat, majd tenyésztői munkába kezdtek, hogy saját lóállományukat feljavítsák. A népörszi indiánok tehetséges lovasok voltak, pöttyös lovaikat bölényvadászatokon, és harcokban használták. 1870-ben, amikor a népörszi indiánokat rezervátumba kényszerítették, lovaik nagy része elveszett, vagy elpusztult. Nagy szerencse, hogy néhány egyed megmaradt, így nem tűnt el a fajta. Az appaloosa elnevezés az Északnyugat-Amerikában fekvő Idaho államban található Palouse folyó nevéből ered, itt éltek a népörszi indiánok. A palouse ló elnevezés később appaloosára változott.
Jellemzők:
Kitartó és szívós. Színes, pöttyös szőrzetéről ismert, mely fehérrel vagy más alapszínnel kombinálódik. Ha az egész test pöttyös, akkor azt párductarkának nevezik; de van olyan változat, melynek csak a törzse és a csípője, vagy a háta és a csípője, vagy az ágyéka és a csípője, illetve csak a csípője pöttyös. Az appaloosa lovaknak rendszerint csókaszeme van, ami azt jelenti, hogy szemükben az írisz körül fehér gyűrű látható. Patája sávos, azaz világos és sötét csíkokkal fedett. Előfordul, hogy a csikó nem színesen, hanem egyszínűen jön a világra, és csak később válik mintázottá.
Használat: rendkívül sok oldalú; töddféle angol és western stílusú versenyszámban használják.
Marmagasság: 145-155 cm
Származási hely: USA, Észak- Amerika
Vérmérséklet: barátságos, szelíd, kiváló családi ló.
Arab telivér:
Kialakulás:
Ha a fajták származási helyét vizsgáljuk, nagyon sok esetben láthatjuk, hogy az arab szerepet játszott a kialakulásukban. Ez az ősi és nagyra becsült fajta kb. 4500 éve alakult ki a Közel-Kelet sivatagos részein. A történészek vitáznak származásának pontos helyéről, de valahol a mai Szaúd-Arábia területén, az Egyiptom, Szíria, Irak és Irán határolta térségben alakulhatott ki. Az Arábiában és az észak-afrikai Szahara sivatagban élő nomád beduinok szerint a ló Isten ajándéka. Nagyra tartották az arab bátorságát, szépségét, és kitartását. A beduinok kezdték el az arad lovak tudatos tenyésztését. Az arab figyelemre méltó sokoldalúsága és hatása világszerte elismert.
Jellemzők:
Távlovas versenyeken kiválóan teljesít. Az arabnak 17 bordája, 5 ágyékcsigolyája és 16 farokcsigolyája, míg más lovaknak 18 bordája, 6 ágyékcsigolyája és 18 farokcsigolyája van.
Használat: rendkívül sokoldalú; alkalmas lovaglásra és hajtásra, de gyakorlatilag minden angol és western típusú lovas tevékenységre.
Marmagasság: 145-155 cm
Származási hely: Arab-félsziget
Vérmérséklet: élénk, készséges, okos és kedves.
Azték:
Kialakulás:
Amikor a spanyol hódítók az 1500-as években áthajóztak Észak-Amerikába, lovaik egy része elszabadult, vagy egyszerűen szabadon engedték őket a ma Mexikónak ismert területen. Ezekben a lovakban andalúz és ibériai vér csörgedezett. A spanyol vérű vadlovak csordái eljutottak a mai Amerikai Egyesült Államok területének nyugati részére, ahol különböző indián törzsek befogták, és tenyészteni kezdték őket. Később Mexikóban e lovak leszármazottjait keresztezték a lótenyésztők a quarter horse-zal, hogy egy sokoldalú, rodeóversenyekre, marhaterelésre, túralovaglásra és lovasversenyekre is alkalmas lovat hozzanak létre. A Mexikó nemzeti lovaként is ismert azték 1972-ben vált elismert fajtává.
Jellemzők:
Nagyon sokoldalú és gyors. Jellemző rá a cow sense, ami azt jelenti, hogy veleszületett képessége van a marhaterelésre.
Használat: rodeóversenyek, hobbilovaglás, angol és western versenyek.
Marmagasság: kb. 155 cm
Származási hely: Mexikó, Közép-Amerika
Vérmérséklet: könnyen kezelhető, de élénk; engedelmes, kíváncsi, kiegyensúlyozott.
Berber:
Kialakulás:
A világ egyik legrégibb fajtájaként a berber számos fajtában éreztette hatását; többek között az andalúz kialakulásában is nagy szerepe volt. Az eredetileg Észak-Afrikában tenyésztett berber lovak az arab hódítások nyomán, a 7-8. században terjedt el a világon. Ebben az időben feltehetően arab lovakkal keresztezték őket. A berber gyors, robbanékony fajta. Híres a kitartásáról. Igénytelen, szegényes takarmányon is elél. Kedvelt katonaló lett belőle.
Jellemzők:
Egyedülállóan kemény, nagyon kitartó. Igénytelen.
Használat: sokoldalú hátasló
Marmagasság: 142-154 cm
Származási hely: Észak-Afrika, Afrika
Vérmérséklet: robbanékony, élénk, időnként kiszámíthatatlan.
Dán félvér:
Kialakulás:
Az eredetileg dán sportlónak nevezett fajtát csak 1960 óta ismerik el önálló fajtaként. A Dániában tenyésztett dán félvér frederiksborgi, angol telivér, anglo-normann, selle francais, trakehneni és lengyel vérvonalak keresztezésével jött létre. A tenyésztői munka eredményeképpen egy sokoldalú, jó felépítésű, tehetséges, gyors, bátor sportló alakult ki. Sok tulajdonsága visszavezethető a telivérre. Jellemzője, hogy nagy szerkezeti szilárdságú erős fajta.
Jellemzők:
Sportos és sokoldalú, kitartó.
Használat: kiváló díjló és militaryló, jól megállja a helyét a legtöbb angol típusú lovassportban.
Marmagasság: 160-170 cm
Származási hely: Dánia, Európa
Vérmérséklet: kellemes természetű, okos, bátor.
Fríz ló
Kialakulás:
A fajta legkorábbi felmenői az Equus robustus nevű hatalmas, primitív lófajtára vezethetők vissza, amely a mai Hollandia területén élt a jégkorszak idején. Ennek az ősi lófajtának a leszármazottjait a 16-17. században andalúz lovakkal keresztezték. Frízföldön (Friesland), Hollandia egyik tartományában munkalónak tenyésztették a fajtát. A középkorban a fríz lovak Európa más részeire is eljutottak, a lovagok csatalóként használták őket. Manapság pompás külleme, mozgása és egyénisége miatt népszerű a díjlovagló és fogatversenyeken.
Jellemzők:
A színe mindig koromfekete többnyire fehér jegyek nélkül. Méltóságteljes, akciós mozgás, magas léptekkel. Hosszú, hullámos, tömött sörény és farok, bokaszőrzet. Jó mozgás. A díjlovaglásban szükséges összeszedettségre felépítéséből adódóan alkalmas.
Használat: fogathajtás és díjlovaglás; tereplovaglásra is alkalmas.
Marmagasság: 155-160 cm
Származási hely: Hollandia, Európa
Vérmérséklet: nyugodt, könnyen kezelhető, készséges és kedves, ideális családi ló.
Holland melegvérű:
Kialakulás:
Ahogy a többi melegvérű fajtát, úgy a holland melegvérűt is különféle fajták keresztezésével tenyésztették ki, azzal a céllal, hogy magas szintű versenyekre is alkalmas fajta jöjjön létre. Német, francia, angol lovakat kereszteztek holland lovakkal; kialakulásához nagymértékben hozzájárult két holland fajta, a gelderlandi és a groningeni is. A holland melegvérűt három kategóriába sorolják: sportlovak, fogatlovak és a tradicionális gelderlandi típus, amely egyaránt jól teljesít nyereg alatt és fogatban is. A tenyészkancáknak és a méneknek szigorú küllemi és teljesítménybeli követelményeknek kell megfelelniük.
Jellemzők:
Kiváló, lebegő, tért nyerő ügetés.
Használat: díjlovaglás, díjugratás, military, fogathajtó verseny; alkalmas a legtöbb angol típusú lovassportra.
Marmagasság: kb. 162 cm
Származási hely: Hollandia, Európa
Vérmérséklet: okos, kedves, készséges, lelkes.
Kathiavári:
Kialakulás:
Az indiai Kathiavár-félszigeten tenyésztett ősi fajta erről a tengerparti területről kapta a nevét. Az indiai házaknál nagyrabecsült fajta leginkább az arab fajtára vezethető vissza, ami meg is látszik a küllemén. Jellemzően magas kasztú indiai családok tenyésztették. A 19. században katonalóként használták, rendőrlóként ugyancsak népszerű, s gyakran használják az indiai tent-pegging játékban is. Néhány kathiavári veleszületett járása a porpszkálás.
Jellemzők:
Jól bírja a forróságot. Nagyon mozgékonyak a fülei, amelyek befelé kunkorodnak, végük összeér.
Használat: rendőrló, hobbiló
Marmagasság: 140-150 cm
Származási hely: India, Ázsia
Vérmérséklet: kellemes természetű, okos és barátságos, de néha kiszámíthatatlan.
Kiger musztáng:
Kialakulás:
Ahogy a többi musztáng, a kiger musztáng is az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején Észak-és Dél-Amerikába hurcolt spanyol lovak leszármazottja. Nagyon érdekes a kiger musztánggal kapcsolatban, hogy a délkelet-oregoni hegyvidéken évekig elszigetelten élt. Ez azt jelenti, hogy nem szaporodtak más musztáng ménesekkel vagy elvadult házi lovakkal. 1977-ig gyakorlatilag nem is tudtak a létezésükről. A genetikai vizsgálatok szerint közvetlen rokonságban állnak a korai spanyol lovakkal; feltételezések szerint a spanyol musztáng legtökéletesebben fennmaradt leszármazottja. Annak érdekében, hogy megmaradjon ez a tiszatvérű állomány, Oregonban két rezervátumot tartanak fenn, ahol továbbra is vad ménesekben élhet a fajta.
Jellemzők:
Színe a fakó különböző árnyalatai lehetnek, megjelenhetnek a primitív jegyek, mint a szíjalt hát vagy a zebracsíkos láb. A farok és a sörény gyakran kétszínű, fehér és fekete szőrökkel.
Használat: túra-és távlovaglás, marhaterelés, málhahordás, fogathajtás és hobbilovaglás.
Marmagasság: 135-155 cm
Származási hely: USA, Észak-Amerika
Vérmérséklet: okos és bátor, magabiztos, szeret tanulni.
Knabstrupper:
Kialakulás:
Dánia a hazája ennek a színes fajtának, amely egy pöttyös kancától származik, az 1800-as évek elejéről. Nevét Judge Lunn lótenyésztő knabstrupi birtokáról kapta, neki tulajdonítják a fajta kialakítását. Lunn a pöttyös kancát egy frederiksborgi ménnel párosította, és létrehozott egy pöttyös kancavonalat. A knabstrupper fajta sokféle pöttyös színben fordulhat elő, póni és ló mérete is van. A knabstrupper cirkuszi lóként is népszerű.
Jellemzők:
A pöttyös mintázottság a testen és a lábakon is előfordul. A paták gyakran sávoltak.
Használat: lovaglás, bemutatók, cirkusz előadások.
Marmagasság: kb. 155 cm
Származási hely: Dánia, Európa
Vérmérséklet: okos, könnyen képezhető, nyugodt, jó természetű.
Lipicai:
Kialakulás:
1580-ban Habsburg Károly alapította a ménest. A tenyésztők az őshonos, magas lépteiről ismert karszt lovat spanyol vérvonalakkal keresztezték, többek között andalúz és berber ménekkel. Az 1800-as években arab vér is került a fajtába. A lipicaira jellemző, hogy lassan érik, de sokáig él, és gyakran még a húszas éveiben is képes jól dolgozni.
Jellemzők:
A csikók sötét színnel születnek, s éveik előrehaladtával szürkülnek ki. Híres arról, hogy ellenálló, egészséges fajta. Képes nagyon nehéz magasiskolai feladatok végrahajtására is.
Használat: klasszikus kiképzés, díjlovaglás, fogathajtás, díjugratás, hobbilovaglás.
Marmagasság: 148-162 cm
Származási hely: Ausztria, Európa
Vérmérséklet: okos, érzékeny, nyugodt és bátor, türelmes.
Vesztfáliai:
Kialakulás:
Ahogy a többi német fajta, úgy a vesztfáliai is arról a vidékről kapta a nevét, ahol kialakult. A fajtát 1904-ben törzskönyvezik. Az 1920-as évek óta azonban főképp hannoveri vérvonalon alapul a vesztfáliai tenyésztése, de némi angol telivér és trakehneni vért is adtak a fajtához. A vesztfáliait katonalóként használták, de kiváló ugrólovak és díjlovak is vannak köztük.
Jellemzők:
Nyereg alatt és fogatban is a sportosság jellemzi.
Használat: fogathajtás, díjlovaglás, díjugratás, hobbilovaglás.
Marmagasság: 165-170 cm
Származási hely: Németország, Európa
Vérmérséklet: nyugodt, kiegyensúlyozott, nagyon jól képezhető, bátor és készséges.